Nagyradaiak Cófalván 2017

2017. július 5-én korán kellett annak kelni, aki részt vett az erdélyi kiránduláson, mert hajnali 2 órakor indult a buszunk. Romániával Magyarország nincs egy időzónában, így amikor átlépjük a határt, már nyugodtan előbbre lehet egy órával állítanunk óráinkat, azaz „vesztünk” egy órát. 

Egy kicsit megkésve értünk kirándulásunk első színhelyére, Ady Körös-parti Párizsába, Nagyváradra. Itt először a római katolikus székesegyházat tekintettük meg, majd egy sétát tettünk a belvárosban, megcsodálhattuk a gyönyörű palotákat, templomokat, színházat. Utunkat az Erdélyi-középhegységen keresztül folytattuk, hogy megnézzük az aranyosfői jégbarlangot, de az időkorlát miatt erre nem kerülhetett sor, így a szállásunk felé utaztunk tovább Aranyosgyéresre. 

A következő napon Torockóra mentünk, hogy megcsodálhassuk a Székelykő lábánál elterülő méltán híres települést. Innen már Cófalva irányába folytattuk utunkat, közben megálltunk Segesváron, ahol megnéztük a híres várat, amely még most is tekintélyt parancsolóan magasodik a város fölé. Kora este értünk Cófalvára, ahol barátaink már nagyon vártak bennünket.

Pénteken az erdővidéki Vargyasra buszoztunk, ahonnan lovas szekerek vittek bennünket a Vargyas-szoroson keresztül egy szép völgybe, ahol letelepedtünk. Innen a patak mentén már gyalogosan mentünk az Orbán Balázs-barlanghoz, melynek egy részletét kísérővel meg is tekinthettünk. Amire visszaértünk táborunkhoz, vendéglátóink már finomságokkal vártak bennünket. Kora délután indultunk vissza a lovas fogatokkal Vargyasra. Ez a program mindenkinek nagyon tetszett, biztosan emlékezetessé tette az egész kirándulást. Amikor visszaértünk Cófalvára, kimentünk a temetőbe Ernő bácsi sírjához, és meggyújtottuk az emlékezés gyertyáit.

Szombaton a Felsőcsernát fölötti hegyen található Malomkert Fogadóba mentünk. Az itt folyó patakra régebben nagyon sok malmot telepítettek. Egy civil szervezet Európai Uniós támogatásból vásárolt meg egy régi malmot, majd felújította, és egy nagyon szép vendéglátóhellyé varázsolta. Aki szeretne több napot nagyon szép környezetben tölteni, az keresse fel ezt a helyet! Megnézhettük a működő malmot, rétest készíthettünk a megőrölt lisztből, majd a kemencében való kisütés után el is fogyaszthattuk a finomságot. Aki akart, elsétálhatott az Ika várának nevezett várromhoz. A tartalmas és finom ebéd után még lehetett beszélgetni, majd indultunk vissza Cófalvára. Ezen az estén volt az ünnepi vacsora, köszöntők, műsorok és a bál.

Vasárnap a családi programoké volt. Néhányan a vendéglátóikkal kirándultak, mások ismerősöket kerestek fel, vagy barátaikkal pihentek és beszélgettek.

Hétfőn a reggeli után vettünk búcsút vendéglátóinktól. A Transzfogarasi úton felmentünk a 2034 méter magasan fekvő Bilea-tóhoz. Már másodszorra voltunk itt, de most is lenyűgözött bennünket a látvány. Ezután Temesvárra mentünk, ahol a szállásunk volt.

Másnap délelőtt Temesvár néhány látnivalóját néztük meg, majd indultunk hazafelé. Este 8 óra körül értünk Nagyradára magyar idő szerint (most visszanyertük az indulás napján elvesztett 1 órát).